Press "Enter" to skip to content

Címke: sors

Angyal vagyok – Én vagyok az angyalom

Amikor megkérdezem az “univerzumot”, hogy mi tévő legyek, valójában magatól, a felsőbb énemtől kérdezem ezt, attól, aki rálát a teljes sorsomra s életemre az idő tudatán és tettenérhetőségének fogságán kívül. Amikor vágyakozom, valójában a sorsom egy jövőbeni aspektusát kezdem kapizsgálni, de “mai” fejemmel, ezért hiába racionalizálom meg, hiába racionalizálnám meg, eltérnék az úttól, hisz olyasvalamit akarnék lerángatni, aminek még nincs itt az ideje, se nem lett még formája, veleje, se nem került még be a terembe (hisz ha belekerült volna, itt lenne, s vágyam hálává válna.)

Amikor jelet kérek az univerzumtól, a teremtőtől, a terem-tő-től, valójában saját magammal beszélgetek, saját magamat helyezem magamon kívülre, próbálom megérteni a jelenlegi én ls az örök én közötti teret, próbálom kitapogatni, s ez az ön-ismeret segít a kettőt mindinkább, s egyre jobban kapcsolni, magamat magammal összehangolni.

A következő alkalomkor, amikor tanácsért fordulnál, fordulj bátran, de magadhoz. Helyezd magad kívülre, nevezd magad angyalnak, vagy Istennek, de tudd, magaddal beszélgetsz.

IdőutazásLélek-tükör